A nagy esemény 2010. november 13.-án következett be: 10 állandóan éhes szájjal bővült a család.
A büszke anya cseppjeivel. A szem picit érdekes lett az infra és a vaku hatásánk keveredéséből.
E két dolog jellemzi eddigi életünket:
A mama cicién...
Beindult a vákuum...
A mami is sokszor elfárad tőlünk...
Imádom a hasamat nagyon, mindíg és mindenhol...
Amíg alszunk, anya tekintete vigyázza az álmainkat...
Szeretett anyukám lábfejénél, nagyobb a biztonságérzet...
Anyuci nagyon elfárad mellettünk...
Hűhhh ez a hanyadik reggelink is?
Ki modta, hogy az evés egy nem fárasztó foglakozás?