A nagy esemény 2010. november 13.-án következett be: 10 állandóan éhes szájjal bővült a család.

A büszke anya cseppjeivel. A szem picit érdekes lett az infra és a vaku hatásánk keveredéséből. 
E két dolog jellemzi eddigi életünket:

A mama cicién...

Beindult a vákuum...

A mami is sokszor elfárad tőlünk...

Imádom a hasamat nagyon, mindíg és mindenhol...

Amíg alszunk, anya tekintete vigyázza az álmainkat...

Szeretett anyukám lábfejénél, nagyobb a biztonságérzet...

Anyuci nagyon elfárad mellettünk...

Hűhhh ez a hanyadik reggelink is?

Ki modta, hogy az evés egy nem fárasztó foglakozás?